Alulbiztosítás

Alulbiztosítás az, amikor a biztosított vagyontárgy tényleges kárkori értéke (kárkori újra pótlási, újrabeszerzési, újjáépítési költsége) értéke magasabb, mint a biztosítási szerződésben lévő összeg.

Amikor lakásbiztosítást kötünk – akár személyesen, akár online –, minden esetben meg kell határoznunk egy biztosítási összeget, amely megegyezik az épület vagy főépület újjáépítési értékével. Mivel ez az összeg határozza meg többek között a biztosításunk díját, valamint a kártérítés összegeit is, fontos, hogy ezt a lehető legpontosabban adjuk meg. Amennyiben a valósnál alacsonyabb biztosítási összeggel kötjük meg a biztosítási szerződést, fennállhat az alulbiztosítás veszélye: ezt azt jelenti, hogy kár esetén alacsonyabb kártérítésre számíthatunk, mint amennyire az ingatlanunk értéke alapján jogosultak lennénk. Az alulbiztosítás veszélye ugyanúgy érintheti az ingóságainkat is: amennyiben ingóságokra is kötünk biztosítást, szintén fontos, hogy helyes összeggel kalkuláljunk, így értéktárgyaink sérülése, megsemmisülése vagy ellopása esetén megfelelő lesz a kártérítés mértéke.

Alulbiztosítás érintheti tehát az ingatlanunkat (fő és melléképületünket) éppúgy, mint az ingóságainkat. Bár ez általános jelenség hazánkban, ezzel nem szokott naponta gond lenni, mivel az alulbiztosítás biztosító általi vizsgálatára általában csak komolyabb károk esetén kerül sor. Ha csak beázunk, vagy csőtörés van (esetleg betörnek), a biztosító általában nem áll neki vizsgálni a teljes biztosításba bevont vagyonunk éppen aktuális értékét, hanem egyszerűen csak az adott részkárral foglalkozik. Más a helyzet azonban, ha nagy kárunk, esetleg totálkárunk lenne. Ilyen esetben a biztosító megnézi, hogy például a teljes épületünk mennyire volt biztosítva és mennyi annak a kárkori értéke, és ha jelentős eltérést talál, akkor nem fizet teljes kártérítést.

Egy egyszerű példával: 30 millióra biztosítjuk családi házunkat, ami jórészt leég (vagyis totálkáros lesz). Eközben 60 millió forint a kárigényünk, mert annyiba kerülne az újjáépítés. Ilyen esetben csak aránylagos, úgynevezett „pro rata” kártérítést kapunk, ami pont 30 millió forint lesz. Végeredményben tehát, annyit fizetnek nekünk, amennyi után a díjat megfizettük. Ezért mondják, hogy kerüljük el az alulbiztosítást, mert bár korrekt üzlet születik, de végeredményben a végén nem tudjuk pótolni a veszteségünket.

Az alulbiztosítást úgy kerülhetjük el, ha épületünket (beleértve a melléképületet is) megfelelő újjáépítési négyzetméter árral számolva biztosítjuk be, és minden évben elfogadjuk a biztosító által javasolt indexet, vagyis infláció követést. Ez az ingatlanokban lévő belső ingóságokra is igaz, vagyis ruha, cipő, bútor, műszaki cikkek, stb. mind helyes értéken kell kerüljön bebiztosításra. Arra is figyelni kell, hogy ha hozzáépítünk az épületünkhöz, vagy korszerűsÍtjük (pl. napelemet telepíttetünk házunkra), esetleg veszünk egy drága műszaki cikket, akkor annak értékével soron kívül emelni kell a biztosításunk összegét.

Nyilván a nagyobb összegű biztosítás jóval drágább, mint az alulbiztosított vagyonra szóló, de kár esetén biztosítva van vagyonunk pótlása.

Az alulbiztosítás mostanában népszerű témájával oldalunk szakmai csapat a Biztosítási Elemző Központ is több cikkben foglalkozott.